Hol is kezdjem? Nézzünk egy részletet az indexről.
"Nagyobb bírság, kevesebb költség
A rendelet ugyan egységes, de a végrehajtás továbbra is a helyi hatóság, vagyis itthon például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) feladata lesz. Bár a NAIH-nak is van még mit tennie az elkövetkező két évben, hogy készen álljon a GDPR-re, Kozma Zoltán szerint önmagában az új rendelet nem fog túl nagy változást hozni a magyar gyakorlatban.
Az eddigi magyar szabályozás európai viszonylatban szigorúnak számított, különösen a ma is hatályos infótörvény életbe lépése előtt. „Nem volt más jogalap az adatkezeléshez, csak a hozzájárulás” – mondja például Kozma. – Az új infótörvény a hozzájárulás mellett már a jogos érdeket is elfogadta jogalapnak, de ezt is csak akkor, ha a hozzájárulás beszerzése lehetetlen.” Később az Európai Bíróság egy spanyol ügyben kimondta, hogy az EU-s irányelvhez képest ilyen pluszfeltételek nem szabhatók, és bár a magyar törvényben még mindig benne van ez a kitétel, a gyakorlatban már nem alkalmazzák – viszont az irányelvben szereplő számos jogalapot még mindig nem ismer el a hazai jogszabály.
A kiszabható bírság mértékében és általában a szankcionálásban viszont sok más tagországnál megengedőbbek vagyunk Kozma szerint. Ma a magyar maximum bírság 20 millió forint, ami alacsonynak számít, de ilyen nagyságrendű büntetés se gyakori itthon. A GDPR által előírt maximum egy cég árbevételének 4 százaléka, de persze nem várható, hogy tömegesen ilyen mértékű bírságok fognak születni. (A rendelet aprólékosan leírja, hogy milyen esetben és mekkora cégnek mennyi bírság szabható ki arányosan.)
Azért kritikát is kapott bőven az új rendelet. A fő kifogás, hogy egyszerűen túlbürokratizált. Az egységesítés egyik legfontosabb célja a könnyű átláthatóság volt, ehhez képest rendkívül részletes és komplex szabályozás született. A másik, ettől nem független kritika, hogy nagyon szigorú is. Ennek ellenére az EB nem tart attól, hogy a GDPR plusz adminisztratív vagy pénzügyi terhelést jelentene a cégeknek, sőt az egyik fő érvük a bevezetése mellett, hogy a becslésük szerint évi 2,3 milliárd euró megtakarítást fog eredményezni.
Attól is könnyítést várnak, hogy egyablakos lesz a rendszer, vagyis egy-egy cégnél egyetlen – a központi ügyintézés helye szerinti – adatvédelmi hatóság jár majd el a határon átnyúló ügyekben, nem országonként más-más hivatal. Kozma Zoltán is úgy gondolja, hogy ha valaki már eddig is megfelelt az előírásoknak, nem kellene, hogy jelentős többletterhet jelentsen az átállás."
Na most. A magyar kkv-ket nem fogja érdekelni, hogy milyen törvény is került napirendre és fogadtak el az EU-ban. A magyar vállalkozások akik éppen csak megélnek abból amit termelnek, vagy szolgáltatnak nem fogják túlzottan betartani a szabályokat, főleg hogy SPAM esetén aki SPAM-mel annak csak ejnye-bejnye jár. Egy hivatalos és legális email kampány ugye attól függ mennyibe kerül, hogy mennyi email címre és milyen minőségre, mikre szűrik a szolgáltatók, pl: egy 300 ezer emailre való kiküldés egy szolgáltatónál nagyjából 300-400 ezer forint plusz ÁFA ami ugye 27%. Na és ezt ki fogja kifizetni? Még az alap ár is drága na de még ÁFA? Ugyan már, ez az egész lehúzás mind az email küldő szolgáltatónál mind a magyar államnál. A nagyobb cégek ugye kifizetik mert egy esetleges SPAM kampánnyal nem lenne valami jó hírneve, de a kisebb vállalkozások többségének biztos nem telik erre.
Ezért van a SPAM!
Ha SPAM-hez nyúlunk jelentősen csökkennek a kiadási költségek és ugyan azt, vagy többet kapunk a pénzünkért. Pl: egy küldés ami 5-10 millió emailre megy ki SPAM-ként az nagyjából 250-300 ezer forintunkba kerül jelenlegi számításom szerint. Ez valóban sokkal jobb ajánlat mint az előző hivatalos verzió, de vannak "veszélyei". Jönnek az anyázós paragrafusos novellák az emberektől, hogy én ugyan nem járultam hozzá, hogy az email címemre Önök küldjenek?
Na de!
Ha tv-t nézel akkor is írsz a szolgáltatónak, vagy feljelentgeted az NMHH-nál, hogy ugyan már én ehhez nem járultam hozzá? Persze biztos, egy levél amit kapsz ugyan mit zavar téged? Kitörlöd spam-be rakod és viszont látásra. Úgy is csak az fog vásárolni akit érdekel akit meg nem az ne siránkozzon már, hanem törölje le és kész.
Ez a magyar mentalitás. Nem kitörli az emailt hanem neki áll novellát írni a törvényekről meg az erkölcsről :) pedig az előzővel hamarabb végezne.
Szóval annyit mondok aki SPAM-elni akar az FOG IS! Tehát STOP SOROS helyett STOP GDPR!!!!
Sziasztok Balázs voltam.
GDPR - Ez az ami a magyarnak nem kell!
2018-06-30
Hozzászólások (0)